Legfontosabb munkavédelmi tudnivalók induló és működő vállalkozásoknak

Javaslom, hogy az alábbi tudnivalókat nyomtassa ki, és fűzze le egy "munkavédelmi kisokosba", amelyben az aktuális teendőket mindig megtalálja!

Alapvető munkavédelmi tudnivalók

Ha Ön most indít vállalkozást, kérem, mindenképpen olvassa el az alábbi összefoglalót, amely röviden bemutatja Önnek, hogy mik azok az alapvető munkavédelmi tennivalói, amelyek nélkül Damoklész kardjaként lebeg Ön felett a munkavédelmi bírság veszélye.

Ha esetleg most azt gondolja, hogy "a tevékenységünk nem is veszélyes, minek nekünk munkavédelem", olvassa el a "Tévhitek a munkavédelemben" című tanulmányomat.

1. Telephelyengedély

Ha az Ön tevékenysége telephelyengedély köteles és enélkül próbál működni, a 80/1999. (VII.) Korm. Rend. 8.§ (5) alapján "a jegyző a tevékenység engedély nélkül történő gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja"

2. Munkavédelmi oktatás

Ha Önnek legalább 1 fő alkalmazottja van, akkor a "1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről" (Mvt.) hatálya Önre is kiterjed. Ebben az esetben néhány kötelezettség mindenképpen vonatkozik Önre.

"Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik."

Önnek az alkalmazottak részére munkavédelmi oktatást kell tarta(t)nia, ezt dokumentálni is kell. Ha csak irodai/képernyős munkavégzés van Önöknél, érdemes megnéznie az Önkiszolgáló munkavédelmi oktatás rendszerünket, mert ennek segítségével kollégái egy távoktatási rendszerben kioktathatják saját magukat. Nem kell egy időben egy helyen összegyűjteni őket, hanem felmennek a weboldalra, megnézik az oktatófilmeket, kitöltik a tesztet és a rendszer elküldi nekik az oktatási naplót email-ben. Ki tudja próbálni (regisztráció után 2 oktatást ingyenesen el tudnak végezni próba gyanánt) itt: www.munkavelemioktatas.hu

"Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható."

Bővebbben a tűz- és munkavédelmi oktatásról.

3. Kockázatértékelés

Önnek a munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen (tevékenységtől függetlenül) kötelező elvégeztetnie, mert

 "Mvt. 54. § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat...
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül"

A  kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot (50.000-10.000.000 Ft) róhat ki - veszélyességi osztálytól függően.

4. Egyéni védőeszköz juttatás

Ha egyéni védőeszközöket használnak (itt a legegyszerűbb dolgokra is gondolni kell, pl. gumkesztyűt kell használnia annak a kollégának, aki a vizes/takarítószeres helyiségek takarítását végzi), Önnek ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie:

"Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg.
E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül"

5. Orvosi vizsgálat

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;

Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben (pl. a képernyős munkavégzésnél évente) - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

6. Megelőzési stratégia

Önnek ki kell alakítania egy megelőzési stratégiát.

"Mvt. 54. § (1) g) A munkáltató kötelessége egységes és átfogó
megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a

munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására"
"Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg"

7. Munkavédelmi szempontból veszélyes gépek üzembe helyezése

A gépek üzembe helyezését Önnek kell írásban elrendelni, miután néhány további feltételnek eleget tett.

Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

Veszélyes gépnek minősül az összes fűrészgép, marógép és gyalugép, targonca, daru, rakodógépek stb.

Üzembe helyezés feltételei:

1. A villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata (hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), amelyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

2. Munkavédelmi szempontú előzetes gépvizsgálat (munkavédelmi szakember végezheti).

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy . a munkaeszköz, .. megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (érintésvédelem), a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

Mvt. 21. § (7) veszélyes munkaeszközt . annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.

3. A munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges a gépkönyv vagy kezelési-karbantartási utasítás megléte, valamint a gyártói megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítvány, amelyet független, akkreditált minősítő intézet adott ki. (ezt én is be tudom szerezni, keresse webáruházunkban!)

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány.
Mvt. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.

4. Ezután öt évente biztonsági felülvizsgálatot kell szakirányú alapképzettségű mv. szakemberrel végeztetni.

Az üzembehelyezésről bővebben.

8. Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása

 

I. veszélyességi osztály

II. veszélyességi osztály

III. veszélyességi osztály

1-9 fő

1 fő 2 óra/hét, nem kötelező a munkavédelmi végzettség*

1 fő 1 óra/hét, nem kötelező a munkavédelmi végzettség*

1 fő 1óra/hét, nem kötelező a munkavédelmi végzettség*

10-49 fő

1 fő 2 óra/nap, kf. mv. végzettség

1 fő 1 óra/nap, nem kell végzettség*

1 fő 1óra/nap, nem kell végzettség*

50-500 fő

1 fő 4 óra/nap, kf. mv. végzettség

1 fő 2 óra/nap, kf. mv. végzettség

1 fő 1óra/nap, kf. mv. végzettség

* Munkavédelmi szaktevékenységre nem vonatkozik.

Bővebben

9. Munkavédelmi bírságok

Javaslom, hogy a fent leírt feladatokat saját érdekében végeztesse el a megfelelő szakemberrel (ha Ön nem ismer ilyet, én is tudok segíteni), mert hiányuk az alábbi következményekkel járhat:

Mvt.82.§ alapján (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot (telephelyenként 50.000 Ft-10.000.000 Ft.) alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

a)  A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b) A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c) A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
d) A kockázatértékelés elmulasztása I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetén
e) a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
g) veszélyes munkaeszközzel végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának a hiánya is
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás

A bírságokról és egyéb jogkövetkeznényekről bővebben.


Ha Önnek a fenti kötelezettségek még nincsenek megoldva, kérem, tekintse meg a felelősségbiztosítással és pénzvisszafizetési garanciával ellátott munkavédelmi szolgáltatáscsomagjainkat a Szolgáltatásaink menüben, vagy mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak.

KP al
Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak.
Kitöltés után ajándékba megkapja (letöltheti) a leggyakrabban használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait is.

Gépek üzembe helyezése

Először is tekintsük át, melyek a veszélyes munkaeszközök. Az alábbi rendeletben meghatározott munkaeszközök, a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök, és azok a munkaeszközök, amelyeknél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

A gépek közül az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklet az alábbiakat sorolja be a veszélyesek közé:.

Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke
1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:

1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;
1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;
1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;
1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.

2. Faipari gyalugép kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;
4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.

5. Az 1-4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.
6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.
8. Faipari kézi láncfűrészgép.
9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.
10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:

12.1. mozdony és fékezőkocsi,
12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.

13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.
14. Járműemelők.
15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.
16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

További munkaeszközök:
17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
18. Gépi hajtású emelőtargoncák.
19. Villamos emelődobok.
20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések

1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez

Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke

1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk

2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései

3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések


A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban el kell rendelni ezt, nevezzük a munkavédelmi üzembe helyezésnek.

Ennek feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, ennek keretében meg kell állapítani, hogy megfelel-e biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének menete

Érintésvédelem

Első lépés a villamos berendezés érintésvédelmének szabványossági felülvizsgálata (hétköznapi nevén érintésvédelmi mérés), amelyet új villamos berendezés és/vagy új érintésvédelmi berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni. Ezt csak Érintésvédelmi felülvizsgáló jogosultsággal rendelkező villanyszerelőt végezheti.

A gép "papírjainak" beszerzése

Ez nélkülözhetetlen az üzembe helyezéshez, mert

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (érintésvédelem!), a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.
Üzembe helyezés előtt be kell szerezni a gép magyar nyelvű üzemeltetési utasítását (gépkönyvét), amelyet szerencsés esetben a forgalmazó átadott a géppel. Ha csak idegen nyelven van, legalább a biztonságos kezelésre vonatkozó részeket le kell fordíttatni magyarra, és ha a gépen magyarul nem tudó kezelő dolgozik, az általa értett nyelvre is.


Ha nincs magyar gépkönyv, a gép gyártójának nevét és típusszámát küldje el nekem, én elég sok gépkönyvet be tudok szerezni.

Ha semmilyen gépkönyv nincs, akkor kell készíteni egy üzemeltetési utasítást, amely a biztonságos kezelésre vonatkozó tudnivalókat tartalmazza.

Megfelelőségi tanúsítvány

Csak olyan gépet lehet üzembe helyezni, ami rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal. Ez igazolja azt, hogy gép megfelel a biztonsági követelményeknek. Régi gépeknél ennek felelt meg a "Munkavédelmi minősítő bizonyítvány" ami ugyan már megszűnt, de ezeknél a gépeknél általában elfogadják a felügyelők.

Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat

Ezután következik a Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amelyet munkabiztonsági szakember végezhet. (ezt mi is vállaljuk) Ez egyben munkaegészségügyi szaktevékenység is, ezért az Ön foglalkozás-egészségügyi szakorvosának is részt kell benne venni. (legalábbis egy aláírás erejéig)

Ezt követően Önnek, mint munkáltatónak a gép üzembe helyezését írásban el kell rendelni.

A dolgozók egészségi alkalmassága

A veszélyes gépeken dolgozóknál különösen oda kell figyelni arra, hogy a gépen dolgozók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálata érvényes legyen, ugyanis ez is okot adhat a munkavédelmi bírság kiszabására.

Ha Önnek nincs foglalkozás-egészségügyi szolgáltatója, sürgősen keressen egyet, különösen, ha munkatársai veszélyes gépeken is dolgoznak. Az ország szinte minden részén elérhető a MedicinA Betegségmegelőző Kft foglalkozás-egészségügyi hálózata, én őket ajánlom.

Erről a témáról külön tanulmány készült, amit Ön is meg fog kapni, ha feliratkozik a tanulmánysorozatra.

A dolgozók kioktatása

A munkavédelmi oktatást az új veszélyforrás miatt meg kell ismételni.

"Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható."


Kockázatértékelés felülvizsgálata

A kockázatértékelésről korábban már beszéltünk, az új munkaeszköz üzembe helyezése után a kockázatértékelést is felül kell vizsgálni.

Mvt. 54. § (3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket .. indokolt esetben köteles elvégezni .. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat

Az üzembe helyezés után, minimum ötévente időszakos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. (kivéve, ha jogszabály, szabvány, vagy a gyártó nem ír elő ennél gyakoribbat.

Ha a berendezés rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, használatát meg kell tiltani, és soron kívüli ellenőrzést kell végezni.

A veszélyes munkaeszközt, (pl. traktor, munkagép, láncfűrész) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot elvégezték. (Volt, ahol a rendőr ellenőrizte!)

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. Tehát én, mint munkavédelmi szakmérnök és faipari mérnök elvégezhetem egy szalagfűrész vizsgálatát, de egy kertészmérnök munkavédelmis nem.

Kérem, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és az időszakos biztonsági felülvizsgálatot saját érdekében mindenképpen végeztesse el a megfelelő szakemberrel (ha Ön nem ismer ilyet, én is tudok segíteni), mert ezek hiánya is munkavédelmi bírsággal járhat.

Üdvözlettel:

Klal

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megadja, milyen tennivalói vannak..

Kitöltés után rögtön megkapja az Ön által is használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait!

Lehetséges jogkövetkezmények a munkavédelmi szabályok megsértése és munkabaleset esetén (1. rész)

Remélem, az előző tanulmány óta kiderült, hogy van-e Önnek az elsősegélynyújtás tárgyi (doboz) és személyi (kiképzett dolgozó) feltételeivel kapcsolatos teendője, és intézkedett is már. (Ha nem, a "Hasznos linkek a témához" alatt ismét megtalálja). Most lépjünk tovább. Ebben a leckében szó lesz a

  • Szabálysérétsi bírságokról
  • a munkavédelmi bírságról
  • Büntetőjogi felelősségről

Nem mindenki tudja, hogy az esetleges bírságon kívül a munkabaleset büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat (a munkavállaló vagyoni és nem vagyoni kárát meg kell téríteni).

Minden munkáltatónak fontos lehet ezen munkavédelmi hiányosságok lehetséges jogkövetkezmények ismerete, ezért a Munkavédelmi törvény, a Szabálysértési törvény, a Munka törvénykönyv, a Büntető törvénykönyv, a Társadalombiztosítási törvény és az Egészségbiztosítási törvény vonatkozó részeit az alábbiakban kigyűjtöttem.

Bírságok

Ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben és az egyéb jogszabályokban, valamint a saját szabályzataiban előírtakat nem tarja be (még ha ez nem is okoz balesetet), a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak.

A felügyeletek hatáskörébe tartozó szabálysértések

218/1999 Korm. rend. egyes szabálysértésekről
98.§ (1) Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a bányakapitányság, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség is eljárhat.
98/A. § Munkavédelmi képviselő akadályozása.
99. § (1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése

100. § (1) Aki
a) termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,
b) termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható


Munkavédelmi bírság

A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
a. A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b. A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c. A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
d. A bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása;
a. a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint,
b. az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;
e. A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
f. a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolásai kötelezettségének elmulasztása;
g. a veszélyes munkahelyeken, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot)előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h. a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i. a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j. a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása

A munkavédelmi bírság összege telephelyenként 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet.

Vigyázat! A munkavédelmi bírsággal cége felkerül az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség nyilvános feketelistájára, ami két év kizárást jelent a rehabilitációs pályázatokból (később valószínűleg más pályázatokból is).

Néhány gépekkel, védőberendezésekkel kapcsolatos nem mindig közismert hiányosság, amelyeket általában ellenőrizni szoktak, és amelyekért a felügyelő a gépet akár le is állíthatja.

  • A gép a burkolat nyitásakor nem áll le.
  • Targoncában benne marad az indítókulcs használat után.
  • Energiakimaradás után a gép újraindul.
  • Gép megfelelőségtanúsítványa hiányzik.
  • Vészleállítók (gombák) nincsenek minden kezelőhelyen.
  • (Ék)szíj, lánc, szalag felfutása a kerékre nincs burkolva

Ezek egy része viszonylag kis ráfordítással megoldható, ezeket célszerű először rendbe hozni.

Büntetőjogi felelősség

1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről
A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal a büntetőjogi felelősségre vonás jár. A munkavédelmi szabályszegés akkor jár ezzel, ha egyben bűncselekményt is megvalósít.

171.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11.§-ban foglalt biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból (Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.) közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2)A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.


Itt különösen a "tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja " kitételre hívnám fel a figyelmet. Ha Ön nem készíttet munkavédelmi kockázatértékelést, az tipikusan gondatlanság, pláne hogy az nem csak elvárható, hanem egyenesen kötelező is.

Erre egy itt talál egy bírósági ítéletet példaként.

A következő tanulmányban a kártérítésekről lesz szó, végre megismerheti az OEP titkos fegyverét. Ez a fegyver azért veszélyes, mert a munkavédelmi bírsággal szemben nincs felső határa annak az összegnek, amivel a járulékot nem fizetők okozta hiányt az Ön zsebéből próbálják pótolni, és amelyet egy munkabalesettel óvatlanul "beélesíthet", és évtizedekig szivattyúzza az Ön pénzét.

Üdvözlettel:

kl

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak..

Kitöltés után rögtön megkapja az Ön által is használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait!

Lehetséges jogkövetkezmények a munkavédelmi szabályok megsértése és munkabaleset esetén (2. rész)

Az előző tanulmányban beharangozott "OEP titkos fegyvere" a lent bemutatott két paragrafus, amellyel a munkáltató kötelezhető az OEP gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, amely többmilliós nagyságrendű és élethosszig tartó is lehet. Ezt nem hagyjuk, hogy bekövetkezzen.

Mai leckénkben felvértezzük magunkat a fegyverek ellen. A téma:

  • OEP fegyverek: Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése.
  • Kártérítés a dolgozónak.
  • Válaszunk az ellenfegyver, avagy hogyan védekezzünk a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen.

Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése

Sérüléssel járó balesetnél a gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak kell kifizetnie, amelyek az APEH útján köztartozásként behajthatóak. Az "ingyenes" kórházi ellátás, műtétek vizsgálatok költségei önmagukban több milliót is tehetnek ki, egy viszonylag jó keresetű fiatal munkavállaló rokkantnyugdíja évente is milliós nagyságrendű, hát még évtizedeken át.

1997 évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

1997 évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítás nyugellátásairól

87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézte kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

Remélhetőleg nincs olyan alkalmazottja, aki szándékosan balesetet okozna. (Ha mégis van, szívesen ajánlok munkaügyi szakértőt a kirúgásához és HR tanácsadót az új felvételéhez) A baleset viszont könnyen minősíthető a törvényszegés következményének, ha Ön semmit nem tartott be abból. Lesz erre is egy megoldás, de vegyük először a kártérítés témáját.

Kártérítés a dolgozónak

Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a

  • Személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)
  • A személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek
  • Egyéb vagyoni károk
  • Nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.

Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak meg kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy elháríthatatlan külső ok következménye volt a baleset, vagy maga a dolgozó okozta a bajt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozón kívülálló okból, de a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák.

Másfajta felelősség terheli az egyéni vállalkozó munkáltatót a dolgozónak okozott kárért, ha maximum 10 főt foglalkoztat. Neki csak akkor kell a kárt megtéríteni, ha vétkesség terheli, tehát ha vagy szándékosan, vagy gondatlanul, de az ő magatartása, körülményei miatt következett be a kár. Ha be tudja bizonyítani, hogy a károkozásban vétkesség nem terheli, akkor a dolgozót ért kár megfizetésére nem kötelezhető.

1992 évi XXII törvény a Munka törvénykönyvéről

174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.)
(4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.
(5) A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok.
175.§ (1) A 174. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató (pl. egyéni vállalkozó) a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel.
(2) A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli. (E munkáltató vétkességét a Munka tv. vélelmezi, ugyanis csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli.)
176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.


Védelem a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen

Erre létezik egy igen jó eszköz, amit a kisvállalkozások méltatlanul elhanyagolnak. Én mostanában már szoktam ajánlani az ügyfeleimnek, de nem köztudomású. Most megosztom Önnel is: A kártérítés ellen legjobb eszköz a munkáltatói felelősségbiztosítás. Egy kisvállalkozás évi pár tízezer forintért (nagyobb létszámnál inkább százezres nagyságrend) kiegészítheti a meglevő biztosítását ezzel is, ekkor a biztosító fizeti a kártérítéseket és az társadalombiztosítási megtérítési követeléseket.
Ilyen biztosítást én is kötöttem, mert ha a kollégáim ügyfélhez menet karamboloznak egy teherautóval, kész a munkabaleset.

Vigyázat!

A biztosító többnyire kiköti, hogy nem fizet, ha súlyosan gondatlan károkozásnak minősíti az esetet, azaz
a.) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;
b.) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;
c.) a munkavédelmi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 1.000.000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

Tehát az alapoknak itt is rendben kell lenni, akkor komoly védelmet nyújt a biztosítás, egyébként értelmetlen. Ha Ön fontolóra veszi a biztosítás megkötését, először is mérje fel a munkavédelmi feladatait itt, hogy kiderüljön, mik ezek a feladatok.

A következő tanulmányban nyugodtabb vizekre evezünk, a börtönrácsok helyett nézzük meg azt, vannak-e egyáltalán Önnek munkavédelmi feladatai? (talán tényleg semmi nincs)

Üdvözlettel:

klb

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak..

Kitöltés után rögtön megkapja az Ön által is használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait!

Kell-e Önnek egyáltalán munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia?

A felmérőből vagy más tanulmányunkból megtudhatta, vannak-e Önnek munkavédelmi feladatai, a munkavédelmi törvény mikor igen és mikor nem vonatkozik Önre.

Ebben a tanulmányunkban tovább merülünk a munkavédelmi tudnivalók rejtelmeibe, körbejárjuk azt a témát, amivel minden cégvezető előbb vagy utóbb találkozik. Mai leckénk célja, hogy amikor cégének életében felmerül a kérdés, Ön ebben döntést tudjon hozni.

Sorra vesszük, hogy

  • milyen veszélyességi osztályok vannak
  • az Ön cége melyikbe tartozik
  • ezek szerint kell-e, és hány órában munkavédelmist foglalkoztatnia
  • mi van akkor, ha többféle tevékenységgel foglalkoznak
  • milyen kiskapuk járhatók a kisvállalkozásnál
  • miért és kinek kell évente egyszer és kinek rendszeresebben találkozni a munkavédelmisével
  • illetve kik azok, akik nem ússzák meg a saját, főállású munkavédelmis foglalkoztatását.

A 2004. május 1-jén megváltozott Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását. Szerencsére, mint az az alábbi részletezésből kiderül, ez alól a legkisebb vállalkozások jelentős könnyítést kaptak. A törvényben ez a rész nem könnyen értelmezhető, ezért ezt alaposan tisztázom.

A tevékenységi kör és a létszám alapján az ingyenes felmérő oldalon levő felmérőlap megmondja Önnek, kell-e és milyen óraszámban munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.

A veszélyességi osztályok:

A munkáltató legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni, minimálisan az alábbi időtartamban.

(A jogszabályban csak a régi Teáor számok szerepelnek, ezért ezeket lefordítottam az újakra. Ennek a táblázatnak a segítségével Ön is meg tudja állapítani, az Ön tevékenysége hova tartozik, de ha kitölti a felmérőt, akkor az rögtön megmutatja.

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
(pl. Erdőgazdálkodási termék-előállítás; Húsfeldolgozás, Fafeldolgozás; Gép, berendezés gyártása; Építőipar stb.)

  • 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű* heti két órára
  • 10-49 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára
  • 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára
  • 501-1000 munkavállaló között egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
  • 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
(pl. Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás; Erdőgazdálkodás; Élelmiszer, ital gyártása; Textília gyártása; Ruházati termék gyártása; Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység, Bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása; Gépjárműjavítás; Szakmai középfokú oktatás; Egészségügyi, szociális ellátás; Egyéb szolgáltatás stb.)

  • 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára
  • 10-49* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
  • 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi napi két órára
  • 501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
  • 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
(pl. Járműkereskedelem, üzemanyag-kereskedelem; Nagy- és kiskereskedelem; Szálláshely-szolgáltatás; Vendéglátás; Szállítmányozás; Egyéb gazdasági szolgáltatás; Közigazgatás; Oktatás; Szórakoztatás, kultúra, sport stb.)

  • 1-9* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára
  • 10-49* munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
  • 50-500 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára
  • 501-1000 munkavállaló között egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára
  • 1000 munkavállaló felett egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel

Mi van, ha többféle tevékenységgel is foglalkoznak?

Amennyiben a munkáltató többféle veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet is folytat:

  • ha a magasabb veszélyességi osztályba tartozó tevékenységgel foglalkozók száma az összlétszám 40%-át eléri, a magasabb
  • ha az alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozó tevékenységgel foglalkozók száma az összlétszám 60%-át eléri, az alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A létszám szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

A veszélyességi osztályba sorolásról a munkáltató gondoskodik, a munkavédelmi hatósági ellenőrzés során Önnek kell bizonyítani ennek helyességét.

Példa
A 40%-os szabály vezethet abszurd helyzetekhez. Mit gondol, hol kell magasabb óraszámban munkavédelmi szakembert foglalkoztatni?
a.) 10 fős asztalosüzemben, ahol van 8 asztalos, 1 vezető és 1 ügyintéző vagy
b.) 49 fős cégnél, ahol 19 fő dolgozik az ablakgyárban, ezenkívül van még 30 eladó és üzletkötő a hozzá tartozó nyílászáró centrumban.

A következő részben elárulom a megoldást.

Fontos kivétel kisvállalkozásoknál

Kisvállalkozásnak minősülő vállalatnál (a dőlttel és kiemelttel jelzett kategóriákban) a munkáltató középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember helyett kijelölt munkavállalójával vagy maga is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait, amennyiben rendelkezik az azok ellátásához a tényleges szakmai tevékenységre vonatkozó ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

Tehát egy 9 fős asztalosműhelyben egy asztalos vagy egy faipari technikus elláthatja ezeket a feladatokat, de a segédmunkás nem.

A munkabiztonsági szaktevékenységeket (pl. kockázatértékelés) ekkor sem végezheti ez a kijelölt kolléga, ahhoz mindenképpen munkavédelmi szakember kell (foglalkozás-egészségügyi orvossal közreműködve).

Milyen lehetőségek vannak a munkavédelmi szakember foglalkoztatására?

1. Évente egy találkozás a munkavédelmi céggel, plusz a rendkívüli esetek

Ha az Ön tevékenysége nem a veszélyesek közé tartozik, 50 fő (veszélyesek 10 fő) létszám alatt csak akkor foglalkoztasson állandóan munkavédelmi szakembert, ha Ön érzi szükségesnek, mert ez nem kötelező!

Egyes munkavédelmi szakemberek hajlamosak néha átsiklani afelett, hogy a fenti kivétel miatt Önnek nincs is rájuk szüksége, de akadhat olyan felügyelő is, aki túlságosan szigorúan értelmezi e részt, ezért ezt értse meg annyira, hogy el is tudja magyarázni!

Ha Ön takarékoskodni szeretne, akkor ne a legolcsóbb munkavédelmi szakembert bízzon meg azzal, hogy havonta eljöjjön Önökhöz, (kivéve, ha a létszám és a veszélyességi osztály miatt állandó szerződéssel kell munkavédelmi szakembert megbíznia).

Inkább azt javaslom, hogy inkább egyszer készíttesse el az összes szükséges anyagot egy munkavédelmi szakemberrel rendesen.

Ezután az új dolgozók oktatását és a kollégák rendszeres ellenőrzését (hogy betartják-e az előírásokat) végezze el Ön, vagy bízza meg ezzel egy munkarársát. Utána a kockázatértékelés felülvizsgálata miatt úgyis évente fog találkozni egy munkavédelmi szakemberrel, aki a munkabiztonsági szaketvékenységnek minősülő feladatokat elvégzi.

A "Garantált biztonság" csomagjaink pont így működnek, ezeknek a tájékoztatóját a linkeken megtalálja.

2. Egy munkavédelmi cég rendszeres látogatása

Kb. 100 fő létszámig ez a leghatékonyabb megoldás. Az előző már jogszabályi előírások miatt már kiesik, és itt még nem éri meg egy saját kollégának értékes órákat tölteni azzal, hogy állandóan naprakész legyen a változó jogszabályi előírások közt, mikor a munkájában viszonylag keveset használja őket, ha pedig figyelmen kívül hagyja ezeket, már semmit nem ér a dolog.

Ha Ön egy jó munkavédelmi céget talál, akkor Önnek ugyan nem lesz saját munkavédelmi szakembere, de mégis olyan biztonságot kap, mintha lenne. A következő két tanulmány a megfelelő munkavédelmi szakember kiválasztásának szempontjairól fog majd szólni.

3. Kapcsolt munkakör

Ha az Ön iparágában jelentős a megrendelések ciklikus ingadozása, vagy az Ön vállalkozásában ténylagesen legalább napi 1-2 órát kell munkavédelemmel és/vagy tűzvédelmmel foglalkozni, érdemes lehet egy kollégáját munkavédelmi technikusnak és/vagy tűzvédelmi előadónak képeztetni.

Mindkét esetben jelentős költséget lehet megtakarítani.

  • Ha ciklikus az iparág akkor azért, mert saját alkalmazott a lazább időszakokra tudja időzíteni a gépvizsgálatokat, kockázatértékelést, oktatást, amikor egyéb dolga úgysincs, fizetni pedig kell neki ekkor is.
     
  • Ha a létszám miatt legalább napi 1-2 órát kell munkavédelemmel foglalkozni, akkor biztosan van olyan kolléga, akinek a munkaideje nincs teljesen kitöltve, és szinte ugyanannyi fizetésért ez még belefér neki, egy jó munkavédelmi vállalkozó díjára pedig nem szívesen áldoznának.

Ahol elég nagy a bértömeg, ott  a kvázi "adóként" úgyis fizetendő szakképzési hozzájárulás teljes mértékben fedezheti a tandíjat. Mikro- és kisvállalkozások a szakképzési hozzájárulás 60% -át fordíthatják tandíjra, tehát 20 minimálbér duplájára bejelentett dolgozó esetén ingyen szerezhet egy kolléga középfokú munkavédelmi vagy tűzvédelmi végzettséget, ami középvállalkozás szintig általában elég is.

Erre elég sok példa van, a munkavédelmi blogomon végzett kutatás során kiderül, hogy a munkavédelmisek 59%-a legalább négyféle munkakört lát el.

Munkavédelmi, tűzvédelmi, és környezetvédelmi képzéseket itt talál.

4.Saját, főállású munkavédelmis

Ha a foglalkoztatotti létszám és a tevékenység indokolja, legegyszerűbbnek tűnik felvenni egy végzett, gyakorlott munkavédelmi szakembert. Ennek csak egy hátulütője van, az igazán jók ritkán munkanélküliek, el kell csábítani őket. Ha Önöknél szükség van tárgyalóképes idegennyelv tudásra is, még nehezebb a dolog. A főállású munkavédelmisek bérviszonyainak felmérése a blogban látható.

Ha Önnek mindenképpen főállású munkavédelmisre van szüksége, legkönnyebben úgy talál jelnetkezőket, ha a munkavédelmi hírlevelemben kiküldöm az Ön állásajánlatát a listán levő kb. 3000. munkavédelmi szakembernek. (Így találtak pl Kazahsztáni beruházáshoz is munkavédelmi szakembert!)

A hírlevélen keresztül azokat is eléri, akik épp nem keresnek állást, de egy izgalmas feladat felkelti az érdeklődésüket. Erről a hirdetési lehetőségről bővebben itt olvashat.


Ha figyelmesen elolvasta, a mai leckéből megtudta, kell-e Önnek munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia, és ha igen, hány órában, milyen végzettségűt.

Ha Önnek kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia, a későbbiekben adok néhány szempontot, aminek segítségével ki tudja választani az Önnek megfelelőt.

Ha nem kell állandóan munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia, akkor se hagyja ki ezt a részt, mert esetenként úgyis szükség lesz rá, és nem mindegy kit választ.

Üdvözlettel:

klb

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak.

Kitöltés után rögtön megkapja az Ön által is használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait!

A tevékenységek veszélyességi osztályai

Ahhoz, hogy el tudja dönteni, kell-e Önnek egyáltalán munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia, először is el kell döntenie, hogy a tevékenysége milyen veszélyességi osztályba tartozik.

A táblázat segítségével Ön is meg tudja állapítani, az Ön tevékenysége hova tartozik.

Ágazati
számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

02

Erdőgazdálkodás
Kivéve:
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

05

Szénbányászat

06

Kőolaj-, földgázkitermelés

07

Fémtartalmú érc bányászata

08

Egyéb bányászat

09

Bányászati szolgáltatás

10.1

Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása

10.2

Halfeldolgozás, -tartósítás

16

Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Kivéve:
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

17

Papír, papírtermék gyártása

19

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

20

Vegyi anyag, -termék gyártása

21

Gyógyszergyártás

22

Gumi-, műanyag termék gyártása

23

Nemfém ásványi termék gyártása

 

24

Fémalapanyag gyártása

 

25.2

Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása

 

25.3

Gőzkazán gyártása

 

25.4

Fegyver-, lőszergyártás

 

25.5

Fémalakítás, porkohászat

 

28

Gép, gépi berendezés gyártása
Kivéve:
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

 

30.11

Hajógyártás

 

30.2

Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása

 

31

Bútorgyártás

 

35

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

 

37

Szennyvíz gyűjtése, kezelése

 

38

Hulladékgazdálkodás

 

39

Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

 

41.2

Lakó- és nem lakóépület építése

 

42

Egyéb építmény építése

 

43

Speciális szaképítés

 

49

Szárazföldi, csővezetékes szállítás

 

50

Vízi szállítás

 

51

Légi szállítás

 

52

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

 

72.1

Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

 

Ágazati
számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

01

Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

02.3

Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

03

Halászat, halgazdálkodás

10

Élelmiszergyártás

 

Kivéve:

 

10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása

 

10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás

11

Italgyártás

12

Dohánytermék gyártása

13

Textília gyártása

14

Ruházati termék gyártása

15

Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása

16.29

Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

18

Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység

25

Fémfeldolgozási termék gyártása
 

 

Kivéve:
 

 

25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
 

 

25.3 Gőzkazán gyártása
 

 

25.4 Fegyver-, lőszergyártás
 

 

25.5 Fémalakítás, porkohászat
 

26

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
 

27

Villamos berendezés gyártása
 

28.23

Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
 

29

Közúti jármű gyártása
 

30

Egyéb jármű gyártása
 

 

Kivéve:
 

 

30.11 Hajógyártás
 

 

30.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
 

32

Egyéb feldolgozóipari tevékenység
 

33

Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
 

36

Víztermelés, -kezelés, -ellátás
 

41.10

Épületépítési projekt szervezése
 

45.2

Gépjárműjavítás, karbantartás
 

45.4

Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
 

58

Kiadói tevékenység
 

59

Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás
 

60

Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
 

61

Távközlés
 

71.2

Műszaki vizsgálat, elemzés
 

75

Állat-egészségügyi ellátás

80

Biztonsági, nyomozói tevékenység

81

Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés

85.32

Szakmai középfokú oktatás

85.41

Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

85.42

Felsőfokú oktatás

85.5

Egyéb oktatás

86

Humán-egészségügyi ellátás

87

Bentlakásos, nem kórházi ápolás

95

Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása

96

Egyéb személyi szolgáltatás

97

Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás

 

Ágazati
számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

45

Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
Kivéve:
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása

46

Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

47

Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

53

Postai, futárpostai tevékenység

55

Szálláshely-szolgáltatás

56

Vendéglátás

62

Információ- technológiai szolgáltatás

63

Információs szolgáltatás

64

Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység

65

Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)

66

Egyéb pénzügyi tevékenység

68

Ingatlanügyletek

69

Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység

70

Üzletvezetési, vezetői tanácsadás

71

Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
Kivéve:
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés

72.2

Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

73

Reklám, piackutatás

74

Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

77

Kölcsönzés, operatív lízing

78

Munkaerőpiaci szolgáltatás

79

Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

82

Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás

84

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

85

Oktatás
Kivéve:
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás

88

Szociális ellátás bentlakás nélkül

91

Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

92

Szerencsejáték, fogadás

93

Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység

94

Érdekképviselet

96

Egyéb személyi szolgáltatás


Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak.

Kitöltés után rögtön megkapja az Ön által is használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait!

Mit tegyen, ha munkabaleset történt?

Ön valószínűleg azért talált erre az oldalra, mert nemrég munkabaleset történt Önöknél. Hogy elkerüljem a túlzott elméletieskedést, legjobb lesz, ha inkább azt mutatom be, mit kell tennie baleset esetén.

Ha nem akar ebben jobban elmélyedni, hívjon fel a 06-30-9655426 számon, és rendelje meg a baleset szakszerű kivizsgálását!


Ha azonnali megoldást szeretne, a két legfontosabb teendője:

  1. Rendelje meg a munkabaleset kivizsgálását szakembertől
  2. Tekintse át és szüntesse meg az összes munkavédelmi hiányosságot.

Az alábbi témákat közül különösen ajánlom a figyelmébe a Ki vizsgálja ki? című részt, ugyanis egy rosszul kitöltött baleseti bejelentő alapján könnyen arra következtethet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hogy a baleset a munkáltató hbájából történt, és ekkor Ön fizetheti a többszázezres, esetenként milliós orvosi ellátási költségeket. Erről bővebben olvashat itt:

  1. Elsősegélynyújtás
  2. Helyszín biztosítása
  3. Baleset-e?
  4. Munkabaleset-e?
  5. Súlyos?
  6. Munkaképtelenséget okozott?
  7. Munkaképtelenséggel járó munkabaleset
  8. Ki vizsgálja ki?
  9. Kártérítés
  10. További teendők
  11. Üzemi baleset

1. Elsősegélynyújtás

Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Természetesen ehhez rendelkezésre kell, hogy álljanak az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei, tehát ha eddig nem volt, most szerezzen be egy elősegélydobozt (ha van elsősegélyfelszerelés, ellenőrizze, hogy a szavatossága nem járt-e le. Ha lejárt, a gyógyszertárban is fel tudják tölteni).

Ezenkívül egy kolléga vegyen részt egy elősegélynyújtó felkészítésen. Ezt vagy az Ön foglalkozás-egészségügyi orvosa szervezi meg, vagy mi is szoktunk munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyamot szervezni, és a kolléga azon is részt vehet. (erről bővebben itt olvashat)

Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását egyébként az OMMF ellenőrzi is, itt egy határozat példaként.
Ha felmerül a gyanú, hogy a sérült alkoholt fogyasztott, célszerű az ittaságvizsgálat elvégzése. (ez az Ön érdeke!)

Az elsősegélynyújtó képzésnek - nem csak az a célja, hogy egy munkavédelmi ellenőrzés során ne kapjon bírságot, amiért nincs képzett elsősegélynyújtó a cégnél, hanem ennél sokkal fontosabb célja van: az Ön biztonsága.

A tanfolyam anyaga nem csak az, hogy mit tegyünk, ha a kollegánk elvágta, levágta, megégette, vagy ha úgy néz ki, hogy eltört. Az egyik fő célja az, hogy ha egy kollégája vagy éppen Ön rosszul lesz - vezetőknél a stresszes életmód miatt ez akár infarktust is jelenthet! -, kell, hogy legyen valaki, aki azonnali segítséget nyújt és fenntartja a keringést - és életben tartja (agykárosodás nélkül) - addig, amíg a mentő megérkezik.

Egy elsősegélynyújtó oktatást végzett személy nemcsak a vágások bekötözése miatt szükséges, az Ön és kollegái életét is megmentheti egy hasonló esetben. Ez sokkal fontosabb a munkavédelmi bírság megelőzésénél.

Az elsősegélynyújtó képzést jól kiegészíti a mindössze 12.000 Ft+áfába kerülő Munkahelyi elsősegély DVD oktatófilm.

2. Helyszín biztosítása


Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!

3. Baleset-e?


Döntse el, hogy ami történt, az baleset-e egyáltalán.
A baleset fogalma munkavédelmi szempontból:

"Mvt. 87. § 1/A. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz."

Ez a fogalmat így kell értelmezni:

  • Egyszeri hatás: ha ismétlődő hatások összegződnek (mint pl. a zajterhelésnél), az általában nem baleset, hanem foglalkozási megbetegedés.
  • Külső hatás: ha a balesetet nem külső hatás, hanem a sérült betegsége okozza, az nem baleset, még ha ez külső sérülést is okoz (pl. rosszullét miatt elesik).
  • Sérült akaratától függetlenül: az öncsonkítás, öngyilkosság nem ilyen, de ha valaki megveri a munkahelyen, az már (munka)baleset.
  • Sérülés, mérgezés, egészségkárosodás, halál okozása: ha nem történik meg, akkor nem balestről, hanem veszélyeztetésről beszélünk, amit bizonyos esetekben szintén ki kell vizsgálni azért, hogy megelőzzük a következő balesetet.

4. Munkabaleset-e?

Ha baleset, akkor el kell dönteni, hogy Ön munkabalesetnek tekinti-e?

Munkabaleset fogalma:

"Mvt. 87. § 3 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt."


Tehát ha munkahelyen, vagy munkavégzés közben történt, akkor biztosan munkabaleset!

Ha balesetet a sérült ittassága, szabálytalan munkavégzése, fusizása, munkahelyi verekedés stb. okozta, akkor is munkabaleset!

Ha a balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet (halálos baleset esetén hozzátartozóját) értesíteni kell.

"Mvt. 68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat."

A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

5. Súlyos?


Ha munkabaleset, el kell dönteni, hogy súlyosnak minősül-e vagy sem.
Ennek azért van jelenősége, mert a súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelentenie a rendelkezésére álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi felügyelőségének, akik azonnal kijönnek kivizsgálni. Ezenkívül a súlyos balesetet Önnek munkavédelmi szakemberrel kell kivizsgáltatnia, és ő is jobb, ha minél előbb értesül.

Súlyos munkabaleset fogalma:

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését
(továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

6. Munkaképtelenséget okozott?


Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor a további teendőket először is az határozza meg, hogy okozott-e egyáltalán munkaképtelenséget, vagy sem. Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor bejelenteni nem kell, de a körülményeit akkor is tisztázni kell, és az eredményét nyilvántartásba kell venni.
A baleset körülményeit a baleseti naplóba rögzítse, és a baleseti nyilvántartásba is vezesse be. Ha nem történt az adott évben baleset, a baleseti nyilvántartást az év végével akkor is le kell zárni "munkabaleset nem történt" megjegyzéssel.
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél (telephelyen) külön-külön vezetni kell.

7. Munkaképtelenséggel járó munkabaleset

2016. január 1-jétől a 2015. évi CLXXXVI. törvényei módosítják a munkavédelmi törvényt. Ettől a dátumtól kezdve a 3 munkanapnál rövidebb munkaképtelenséggel járó munkabalesetet nem kötelezo bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. (A változás a foglalkozási megbetegedéseket és a fokozott expozíciós eseteket nem érinti.)

Ha 3 napon túli munkaképtelenséget vagy halált okoz, akkor a munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak/kirendeltségnek), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály (régi OMMF) területileg illetékes felügyelőségének is el kell küldeni (valamint a halál esetén a sérült közvetlen hozzátartozójának).

Az ilyen balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A jegyzőkönyvet következő hónap 8-áig kell a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály (régi OMMF) területileg illetékes felügyelőségének elküldeni.

A balesetvizsgálathoz és a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltéséhez itt talál segédleteket:

8. Ki vizsgálja ki?


A munkaképtelenséget nem okozó baleset Ön is kivizsgálhatja és dokumentálhatja. Ha Önnél van munkavédelmis, természetesen jobb, ha rábízza, de ha nincs, ezért nem érdemes külön munkavédelmi szakembert hívni. Itt komolyabb orvosi ellátásra sincs szükség, nem kell félni az OEP megtérítési kötelezettségétől sem.

A munkaképtelenséggel járó baleset kivizsgálása is csak akkor munkavédelmi szaktevékenység, ha súlyos a baleset, vagy kettőnél több embert érintett.

Én mégsem javaslom, hogy a munkaképtelenséggel járó balesetet Ön vizsgálja ki, ha nincs meg a kellő felkészültsége, az alábbiak miatt:

  • A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése egyrészt viszonylag bonyolult, a különböző tényezőket helyesen besorolni nem egyszerű feladat, ezért időigényes lehet.
  • Ha rosszul tölti ki a jegyzőkönyvet, nemcsak a munkavédelmi bírságot kockáztatja, hanem az OEP még a sérült táppénzét és az orvosi ellátás költségeit is a céggel fizettetheti ki, ha vétkesnek találja.

Ha szeretné saját maga kivizsgálni a munkabaleseteket, javaslom, rendelje meg a "Munkabalesetek kivizsgálása a gyakorlatban" c. DVD-nket, ennek segítségével végig tudja kísérni, hogy a gyakorlatban hogyan kell végig csinálni a munkabalesettel kapcsolatos teendőket.

Balesetvizsgálat ajánlat

Mivel több nagylétszámú és veszélyes tevékenységet végző ügyfelünk is van (pl. mezőgazdasági, faipari cégek), ahol óhatatlanul bekövetkeznek balesetek, ezek kivizsgálásában elég nagy gyakorlatunk van. Ezért ha Önnek nincs munkavédelmi szakembere, bízza ránk a munkabaleset vizsgálatát!

A nem súlyos és nem tömeges balesetek vizsgálatát 29.000 Ft+áfa díjért vállaljuk, ez egy orvosi ellátás vagy táppénz munkáltatóra terhelt költségénél nagyságrenddel kevesebb. Budapesten, Pest, Tolna és Baranya megyékben külön útiköltséget nem számítunk fel (max. két kiszállásig). Súlyos baleset vizsgálatára a súlyosságtól függően egyedi árat adunk.

Minden balesetvizsgálat megrendelőnknek ingyen átadjuk az előző pontban bemutatott 15.000 Ft+Áfa értékű "Munkabalesetek kivizsgálása a gyakorlatban" c. DVD-nket, ennek segítségével később Ön is tud baleseteket vizsgálni.

Ne feledje, a nem súlyos balesetet következő hónap 8-áig jelenteni kell, már nem sok ideje van!

Rendelje meg ezt a szolgáltatásunkat ezen a megrendelőlapon, vagy a 06-30-9655426 számon.

9. Kártérítés

Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor az emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a

  • személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)
  • a személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek
  • egyéb vagyoni károk
  • nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.

A baleset után 15 napon belül figyelmeztetni kell a dolgozót arra, hogy az ezzel kapcsolatos kárigényét jelentse be. A kárigény 6 hónap alatt évül el, de ha nem hívják fel a dolgozót a kárigény bejelentésére, akkor 3 év az elévülés, ezért a baleset után (persze nem rögtön) a "felhívás kárigény bejelentésére" nyomtatvány egy példányát adja át a dolgozónak, egy példányát pedig a dolgozó által aláírva irattározni kell.

Ha a dolgozó bejelenti a kárigényét, akkor döntse el, hogy el tudják-e így fogadni, vagy a sérülttel meg tudnak-e egyezni egy mindkét fél számára elfogadható kártérítésben.

Ha nem sikerül megegyezni, el kell utasítani a dolgozó kárigényét, vagy egyoldalúan ajánljon fel egy Ön szerint megfelelő kártérítést. Ezt vagy elfogadja a dolgozó, vagy a munkaügyi bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Szigorúan ellenjavalt a "nem papírozunk, zsebbe megy a fájdalomdíj" megoldás. Elsőre ez a könnyebb megoldás, de ezzel egy hurkot köt a nyakába, aminek a vége a dolgozó kezében van.

Innentől a sérültnek szabadjegye van, bármit megengedhet magának, mert úgyse mer neki felmondani, nehogy borítsa a bilit. Kevesen vannak, akik ezzel nem fognak visszaélni.

Ha tényleg nem a munkáltató a vétkes a balesetben, akkor a papírmunka megspórolása nem egy nagy megtakarítás, de még ha kártérítést vagy bírságot kell is fizetni, az is olcsóbb, mint elveszteni a kontrollt a dolgozók felett.
 

10. További teendők


Mivel a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről készült jegyzőkönyvet az OMMF területileg illetékes felügyelőségének is el kell küldeni, rögtön a látóterükbe is kerül, és jelentősen megnő az esélye egy munkavédelmi hatósági ellenőrzésnek.

Ha vannak munkavédelmi hiányosságok, hiányoznak dokumentációk, (kockázatértékelés, védőeszközök meghatározása, oktatás, stb.) azonnal pótolja őket, mert az ellenőrzésnél még ezek miatt is kap munkavédelmi bírságot.

Ezt most tényleg nézze át. Ha hiányoznak dokumentációk, Automatikus online felmérőnkkel AZONNAL megtudja, milyen teendői vannak. Ezeket a "Garantált biztonság" és a "Garantált biztonság-kicsiknek" szolgáltatásaink keretében rendbe tesszük, akár "5 munkanapon" belül.

A baleset tanulságainak ismeretében célszerű rendkívüli munkavédelmi oktatást tartani, ahol a hasonló balesetek elkerülésnek módjait átismétlik.

Ha a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, akkor ezeket soron kívül ellenőrizni kell. (veszélyes gép esetén ez munkabiztonsági szaktevékenység)

 

11. Üzemi baleset


Ez a kakukktojás, ugyanis az üzemi baleset nem munkavédelmi fogalom, de sajnos sokszor összekeverik. A csak üzemi (de nem munka-) balesettel túl sok gondja nem lesz, ugyanis ez az OEP ügye, legfeljebb a könyvelő vagy a munkaügyes idejét rabolja a papírmunka.
Az üzemi baleset fogalmát a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól határozza meg.

Egyaránt munkabaleset és üzemi baleset az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben (pl. az ügyfélhez utazás), vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Üzemi baleset, de nem munkabaleset az a baleset, amely a dolgozót munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt, mert akkor munkabaleset is.

Nem üzemi baleset, de munkabaleset az a baleset, amely

  • kizárólag a sérült ittassága miatt, (de ha a munkáltató nem tett meg minden óvintézkedést az ittas munkavégzés megakadályozására, akkor a baleset üzeminek minősül, és a munkaadó felelőssége megállapítható), vagy
  • munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt. Ha valaki a rendet akarja helyreállítani, és eközben sérül meg, az már üzemi baleset.

Nem üzemi baleset, és nem is munkabaleset az a baleset, amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Ne feledje, a balesetet következő hónap 8-áig be kell jelenteni (a súlyosat azonnal)!

Üdvözlettel:

kp
Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak..

Kitöltés után rögtön megkapja az Ön által is használt takarítószerek Biztonsági adatlapjait!

Tévhitek a munkavédelemben

A munkavédelemmel kapcsolatban sok tévhit él a kisvállalkozókban. Különösen azokban, akik nem veszélyes tevékenységet végeznek. Nézzük végig a tévhiteket és döntse el Ön, mi az igazság.
A régi OMMF - ami ma már Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztály - készített egy nyilvános hatósági nyilvántartást, amiből kiderül, hogy olyan tevékenységű cégek is kaptak munkavédelmi bírságot, akikről fel sem tételezné.

A honlapomon szörföző keresgélők, munkavédelem iránt érdeklődők vagy idetévedt látogatók körében nemrég közvéleménykutatást tartottam. A válaszadók között különböző iparágú és tevékenységi körű társaságok szerepeltek.
Egyik feltett kérdésem arra irányult, hogy aki nem foglalkozik a munkavédelemmel, vajon miért nem teszi? A nem kifejezetten veszélyes (irodai, kis- és nagykereskedelmi, stb.) tevékenységű cégek közül a legtöbben ilyen válaszokat adtak arra, hogy az ő cégük miért nem foglalkozik a munkavédelemmel:

  • Kellett volna?
  • Reméltem, hogy nekem nem kell.
  • Úgy gondolom, hogy egy varrodában nem kell ezzel foglalkozni.
  • A munkavédelmet a nem fontos és nem is túl érdekes témakörbe soroltam.
  • Nem gondoltam rá, hogy nekem is kell ilyen.
  • Nem ijesztett rám még senki.
  • A kereskedelemben nincs nagyon ellenőrzés és ebből adódóan háttérbe szorulnak ezek a feladatok.
  • Kockázati alapon levezettem: egy alacsony valószínűségű hatósági ellenőrzés nyomán kapott bírság áll szemben egy biztosan kifizetendő díjjal, kb. egyforma értékben.
  • Nem veszélyes a tevékenységünk, hozzánk biztos nem jön ellenőrzés.
  • Kis céget úgyse nagyon büntetnek meg.

A fent említett nyilvános (OMMF) hatósági nyilvántartásából kigyűjtöttem, hogy milyen cégek kaptak munkavédelmi bírságot, érdekes következtetéseket lehet ezekből levonni. Ezeket be is linkeltem itt lent, de az oldal, ahova a linkek mutatnak, sajnos már nem működik, de szerencsére addigra már elkészítettem ezt a táblázatot, ami tevékenység szerint tartalmazza, hogy mivel foglalkozó cégek milyen bírságokat kaptak. Arról a gyűjtőoldalról vannak a példák, úgyhogy nagyon valódiak.

Nézzük végig ezeket a tévhiteket és döntse el Ön, mi az igazság.

  1. "Kis céget úgyse nagyon büntetnek meg!"
  2. "Nem veszélyes a tevékenységünk, hozzánk biztos nem jön ellenőrzés!"
  3. "Mi nem gyártó, hanem szolgáltató cég vagyunk, nincsenek is veszélyes gépeink"
  4. "Olcsóbb egy kis bírság, mint mindent rendbe tenni!"
  5. "Holló a hollónak nem vájja ki a szemét"
  6. "Egy irodában aztán biztosan nem történik munkabaleset"


Tévhit 1. "Kis céget úgyse nagyon büntetnek meg!"

A nyilvántartásból elég nehéz volt adatokat kibányászni, de az adószám alapján meg tudtam különböztetni két típusú kisvállalkozást:

Max. 6 millió Ft árbevételű cégekre kirótt bírságok

Ezeket a céget az adószám alapján válogattam le, az adószám egy számjegye arra utal, hogy ezek alanyi adómentes vállalkozások, tehát ezeknek a cégeknek az éves árbevétele max. 6 millió forint. Ők garantáltan mikrovállalkozások, ehhez képest náluk az alábbi jogerős bírsághatározatok születtek.
Az OMMF nyilvántartásából látható, hogy az ilyen kis cégek akár az éves árbevételük 10%-át is kifizethetik munkavédelmi bírságként. A munkavédelmi bírság mértékének mérlegelési szempontjai közt az OMMF által is deklaráltan nem vehető figyelembe a munkáltató anyagi helyzete! A felsorolt bírságösszegekből ki is derül, hogy tényleg nem is veszik figyelembe. Íme néhány, véletlenszerűen kiválasztott büntetési tétel.

egyéni vállalkozó

100 000 Ft

egyéni vállalkozó

120 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

építőipari és szolgáltató bt.

200 000 Ft

villamossági kereskedelmi és szolgáltató bt.

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

építőipari kereskedelmi és szolgáltató kft.

240 000 Ft

egyéni vállalkozó

250 000 Ft

építőipari kkt.

250 000 Ft

egyéni vállalkozó

300 000 Ft

egyéni vállalkozó

300 000 Ft

egyéni vállalkozó

350 000 Ft

egyéni vállalkozó

400 000 Ft

egyéni vállalkozó

400 000 Ft

mezőgépgyár kft.

400 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft
+ 190 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft
+ 450 000 Ft

gyártó, kereskedelmi és szolgáltató bt.

300 000 Ft
+ 200 000 Ft

 

 

 
Max. 25 millió Ft árbevételű cégekre kirótt bírságok

Ezeket a céget szintén az adószám alapján válogattam le, az adószám egy számjegye arra utal, hogy ők EVÁS vállalkozások, ezért ezeknek a cégeknek az éves árbevétele max. 25 millió forint. Ők garantáltan még mindig csak maximum néhány főt foglalkoztatnak, ehhez képest náluk az alábbi jogerős bírsághatározatok születtek. Látszik, hogy itt-ott már vastagabban fogott a ceruza, van 800.000 Ft-os bírság is.

egyéni vállalkozó

80 000 Ft

építőipari kft.

100 000 Ft

egyéni vállalkozó

100 000 Ft

egyéni vállalkozó

100 000 Ft

építőipari bt.

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

építőipari bt.

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

felépítmény építő és szolgáltató kft.

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft

egyéni vállalkozó

280 000 Ft

egyéni vállalkozó

300 000 Ft

egyéni vállalkozó

350 000 Ft

egyéni vállalkozó

350 000 Ft

egyéni vállalkozó

800 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft
+ 300 000 Ft


Tévhit 2. "Nem veszélyes a tevékenységünk, hozzánk biztos nem jön ellenőrzés!"

Összegyűjtöttem néhány olyan iparágra is a munkavédelmi bírságokat, amik kifejezetten ilyennek tűnnek. Ebből láthatja, hogy még a tanácsadók sincsenek biztonságban, sőt, a bírságtól a Jóisten sem véd meg, amint ennek az egyháznak a példája is mutatja (400.000 Ft bírság) . A veszélyes tevékenységű cégekből nem csináltam kigyűjtést (építőipar, gyártás), ők úgyis tudják magukról, de az OMMF hatósági nyilvántartásában lehet még több céget is találni.

Pénzügy / tanácsadás

üzletviteli tanácsadó kft.

150 000 Ft

pénzügyi és marketing tanácsadó kft.

200 000 Ft

befektetési, üzletviteli tanácsadó kft.

200 000 Ft

mérnöki tanácsadó és szolgáltató kft.

250 000 Ft

pénzügyi befektető kft.

300 000 Ft

vagyonkezelő zrt

300 000 Ft

vagyonkezelő zrt.

300 000 Ft

üzletviteli szaktanácsadó kft.

350 000 Ft

szolgáltató és tanácsadó kft.

450 000 Ft

 

 

Ingatlanforgalmazók és befektetők

befektető és tanácsadó kft.

400 000 Ft

ingatlanforgalmazó, szolgáltató és kereskedelmi kft.

500 000 Ft

ingatlanforgalmazó kft.

500 000 Ft

ingatlanforgalmazó kft.

500 000 Ft

ingatlanforgalmazási és szolgáltató kft.

150 000 Ft
+ 200 000 Ft

ingatlanforgalmazó és tanácsadó kft.

400 000 Ft
+ 250 000 Ft

ingatlanbefektetési kft.

500 000 Ft
+ 600 000 Ft

ingatlanforgalmazó kereskedelmi és szolgáltató kft.

500 000 Ft
+ 700 000 Ft

ingatlanforgalmazó kft.

600 000 Ft
+ 300 000 Ft

befektető és szolgáltató zrt

750 000 Ft
+ 400 000 Ft

Kereskedelmi cégek

kereskedelmi kkt.

100 000 Ft

kiskereskedelmi kft.

150 000 Ft

kereskedelmi és szolgáltató bt.

200 000 Ft

kereskedelmi és szolgáltató kft.

200 000 Ft

ipari és kereskedelmi kft

200 000 Ft

kereskedelmi kft.

200 000 Ft

kereskedelemfejlesztő kft.

250 000 Ft

értékesítő és beszerző kft.

300 000 Ft

kereskedelmi bt.

300 000 Ft

kereskedelmi és szolgáltató bt.

400 000 Ft

nagykereskedelmi kft.

400 000 Ft

vegyi áru külkereskedelmi és szolgáltató kft.

400 000 Ft

kereskedelmi és szolgáltató kft

500 000 Ft

 

 


Tévhit 3. "Mi nem gyártó, hanem szolgáltató cég vagyunk, nincsenek is veszélyes gépeink"

Ettől azért ugyanúgy szükség van munkavédelemre, mint ahogyan az OMMF az alábbi cégeknél nyomatékosan ki is fejezte:

fűtésszerelő szolgáltató kft.

100 000 Ft

vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató bt.

100 000 Ft

fűtésszerelő szolgáltató bt.

150 000 Ft

szépségápoló szolgáltató kft.

150 000 Ft

autó szerviz szolgáltató kft.

250 000 Ft

kiadó, reklámszolgáltató kft.

400 000 Ft

fotó szolgáltató kft.

400 000 Ft

szálloda zrt.

500 000 Ft

biztonsági szolgáltató kft.

500 000 Ft

iskolai szövetkezet

300 000 Ft
+ 500 000 Ft


Tévhit 4. "Olcsóbb egy kis bírság, mint mindent rendbe tenni?"

Ez egy nagyon drága tévhit. Ez nem úgy működik, "hogy tíz éve nem voltak nálunk, most megbüntettek 200.000 Ft-ra, most tíz évig megint nyugtunk lesz".
A felügyelőknek utóellenőrzési kötelezettségük is van, tehát ha súlyos szabálytalanságot találnak, előbb-utóbb visszatérnek és ismét ellenőrzik, hogy azt megszüntették-e?

Tehát vagy a bírság után kell rendbe tenni a munkavédelmi feladatokat, ami a sürgősség miatt gyakran többe is kerül, mint egyébként, vagy az utóellenőrzésnél az ismételt, ugyanolyan szabályszegés súlyosbító körülményként magasabb bírságot eredményez. Ezután persze már tényleg meg kell szüntetni a bírságot eredményező hiányosságokat, bár a kitartóbbak a harmadik bírságnál látják csak be.

A munkavédelmi bírságokra mutatok két konkrét példát, egy bírósági ítéletet és egy vállalkozó beszámolóját.

iskolai szövetkezet

300 000 Ft
+ 500 000 Ft

ingatlanforgalmazási és szolgáltató kft.

150 000 Ft
+ 200 000 Ft

ingatlanforgalmazó és tanácsadó kft.

400 000 Ft
+ 250 000 Ft

ingatlanbefektetési kft.

500 000 Ft
+ 600 000 Ft

ingatlanforgalmazó kereskedelmi és szolgáltató kft.

500 000 Ft
+ 700 000 Ft

ingatlanforgalmazó kft.

600 000 Ft
+ 300 000 Ft

befektető és szolgáltató zrt

750 000 Ft
+ 400 000 Ft

rehabilitációs és foglalkoztatási kht.

400 000 Ft
+ 100 000 Ft

vízmű zrt

600 000 Ft
+ 400 000 Ft
+ 400 000 Ft

közlekedési zrt.

600 000 Ft
+ 700 000 Ft
+ 200 000 Ft

közútkezelő, fejlesztő kht.

350 000 Ft
+ 500 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft
+ 190 000 Ft

egyéni vállalkozó

200 000 Ft
+ 450 000 Ft

gyártó, kereskedelmi és szolgáltató bt

300 000 Ft
+ 200 000 Ft

egyéni vállalkozó

150 000 Ft
+ 300 000 Ft

 

 


Tévhit 5. "Holló a hollónak nem vájja ki a szemét"

Önkormányzatoknál, közintézményeknél jellemző néhol ez a hozzáállás. Néhányuk szerint velük elnézőbbek a munkavédelmi felügyelők, mert szűkös a költségvetés, és mégiscsak közfeladatokat látnak el, ezért velük kíméletesebben bánnak. Lehet, hogy ennek olykor van némi alapja, de a számok nem ezt mutatják. Van a listában olyan közszolgáltató, aki háromszor kapott bírságot, összesen 1,4 millió Ft értékben.

gyermekvédelmi központ

100 000 Ft

polgármesteri hivatal

120 000 Ft

foglalkoztatási kht.

150 000 Ft

településgazdálkodási kft.

150 000 Ft

távhőszolgáltató zrt.

150 000 Ft

közüzemi kft.

150 000 Ft

víz- és csatornamű zrt.

150 000 Ft

foglalkoztatási kht.

150 000 Ft

polgármesteri hivatal

150 000 Ft

városüzemeltetési kht.

200 000 Ft

polgármesteri hivatal

200 000 Ft

városüzemeltetési zrt.

200 000 Ft

vízmű kft.

400 000 Ft

városgazdálkodási kht.

500 000 Ft

területi gondozószolgálat

500 000 Ft

foglalkoztatási kht.

600 000 Ft

községi önkormányzat

700 000 Ft

rehabilitációs és foglalkoztatási kht.

400 000 Ft
+ 100 000 Ft

vízmű zrt

600 000 Ft
+ 400 000 Ft
+ 400 000 Ft

közlekedési zrt.

600 000 Ft
+ 700 000 Ft
+ 200 000 Ft


Tévhit 6. "Egy irodában aztán biztosan nem történik munkabaleset"

Összegyűjtöttem néhány videót, amiket szintén megtalál honlapunkon, az "irodai balesetek" alatt és ami bármikor Önnél is megtörténhet. Elképesztően széles az irodában megtörténhető és megtörtént balesetek választéka, hogy csak néhányat említsek: székről leesés, székkel elesés, botlás, papírvágás, éles tárgyak - tűzőgépek, kapcsok, rajzszögek, stb. - okozta szem- és bőrsérülések, konyhai balestek - forrázások, vágások, elromlott háztartási gépek -, tisztítószerek okozta szem- és bőrsérülések, azok lenyelése, irodai gépek meghibásodása, stb.

Titkárnő

Forrázás

Emberek támadása

Közlekedés

Elcsúszás

Fénymásolás

+1 Nem irodai balesetek, de nagyon mulatságos

Találtam egy bírósági ítéletet egy olyan balesetről, amely Önnél is bármikor megtörténhetne.

A fenti példákból is látható, hogy még az irodákban történő munkavégzésnek is ugyanúgy megvannak a munkavédelmi előírásai, amelyek be nem tartása esetén bírságokat szab ki a hatóság.

Gondolom, már Ön is belátja, hogy tovább nem dughatja homokba a fejét. Első lépésként legalább töltse ki az ingyenes felmérés alatt található automatikus, ingyenes felmérőt, ezután már tisztában lesz azzal, mit kéne tennie, mi az, ami az előírások közül Ön cégére vonatkozik, és hogyan előzheti meg a bírságot!

A következő részben tisztázzuk, mi minősül pontosan a munkabalesetnek, hogyan kezeljük ezeket, hogy elkerüljük a milliós bírságokat és kártértéseket.

Üdvözlettel:

Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája


Hogy Ön is nyugodtan várhassa a munkavédelmi felügyelőket, mérje fel a munkavédelmi feladatait az automatikus felmérőnkkel, amely rögtön megmutatja, milyen tennivalói vannak.
Kitöltés után még ajándékok is várják.